![]() |
|
|
![]() |
Már az ókorban is használtak emelő berendezéseket, ezt bizonyítja az egyiptomi piramisok és Babilon városának monumentális épületei, mivel ezeket emelők nélkül nem lehetett volna megépíteni.
Már Arisztotelész (Kr.e. 384 – Kr.e. 322) is megemlíti műveiben a csigákat, a kereket, és a hajtókart.
Az először feljegyzett emelő berendezést Arkhimédész (Kr.e. 287 – Kr.e. 212) alkotta meg, mely kötelekből és csigákból állt. A kötél egy emelőkarokkal ellátott csörlődob köré volt tekercselve.
Marcus Vitruvius Pollio (Kr.e. 80-70 – Kr.u. 15) ír egy szerkezetről, mely fából készült és nagy segítséget nyújtott nehéz terhek emelése esetén. A leírás szerint az első felvonók a római császárok palotájában működtek. Néró császár feljegyzéseiben is beszél egy emelő berendezésről melyet ő használt.
A Colosseumban (Kr.sz. I. század) bonyolult emelő berendezések segítségével szállították a gladiátorokat, illetve a vadállatokat a közönség elé az arénába.
A középkorban rengeteg feljegyzés és rajz árulkodik kezdetleges emelőkről, mint például a görögországi Szt. Barlaam monostor felvonója, ami egy sziklára épült és csak egy felvonó berendezéssel lehetett megközelíteni.
Spanyolországban, 1000 körül, Ibn al-Khalaf Muradi Titkok Könyvében írt egy ostromgéphez használatos, lifthez hasonló, emelőszerkezet használatáról.
A 17.-18. században már kezdetleges felvonók működtek a Versailles-i kastélyban, Franciaországban. Az első említésre méltó felvonó, mely ellensúlyon alapuló volt, XV. Lajos (1715.-1774.) francia király használta. A legenda szerint a szeretőit csempészte a lakosztályába a szerkezettel.
1793-ben a Téli Palotába került beépítésre az első csavar-orsó elven működő lift, melyet Ivan Kulibin épített.
Az első hidraulikus felvonó, mely vízzel működött, 1846-ban tűnt fel. Később ilyen típusú felvonót építettek a Parlamentbe is, Budapesten.
A technika fejlődésével megjelentek a motoros hajtású felvonók. De a csiga és kötél alkalmazása még mindig elengedhetetlen volt. A biztonságtechnika fejletlensége miatt, viszont még kockázatos volt a használat. Biztonságtechnikai szempontból az első nagy áttörést egy amerikai gépészmérnök, Elisha Graves Otis érte el. Az áttörésének lényege, hogy felszerelt egy fékrendszert, mely akkor lépet működésbe, ha a fülke zuhanni kezdett. Ezzel az újítással a felvonó használat biztonságossá vált, ennek következtében lehetőség nyílt felhőkarcolók építésére. New York-ban az első biztonságos felvonót 1857-ben, egy áruházban építették. Magyarországon az első ilyen berendezés a budai Királyi várba került 1890-ban.
Az első villamos vezérlésű felvonót 1880-ban Werner von Siemens mutatta be egy kiállításon.
A feltaláló Anton Freissler feldolgozta von Siemens elképzeléseit és sikeres vállalkozást alapított Ausztriában és Magyarországon.
1874-ben J. W. Meaker kidolgozta azt a módszert ami által biztonságossá vált a liftajtó nyitása és zárása.
Innentől kezdve minden adott volt a modern felvonók megalkotásához. Így az emelés problémája többé nem okoz gondot az emberiségnek.
Forrás: wikipedia
|